60 férőhely (7x8, 2x2 ágyas szobák)
Akadálymentesített szállás, felszerelt melegítőkonyha, mosogatóhelyiség.
1 hektáros park (focipálya, röplabdapálya, kőpark, játszótér, ping-pong stb.)
Sportszerek (bőr és gumilabdák, hálók, tollasütők stb.)
Erdei iskolai programokhoz eszközök (tájoló, nagyító, határozók stb.)
Az erdei iskola területéről szóló áttekintő térképet erre a linkre kattintva nézheti meg.
Áraink 2019-ben*
| Szállásdíj | erdei iskola | |
| Szállás (diák) | 2200 Ft / fő / éj | |
| Szállás (felnőtteknek) | 2200 Ft / fő / éj | |
| Szállás kedvezmény: | 20 főnként 1 fő | |
| Ágyneműhuzat mosatása: | 650 Ft / fő (hálózsákot vagy huzatot lehet hozni) |
|
| Programok | ||
Kézművesfoglalkozás: |
5.000 Ft nettó / 25 fő | |
| Lovaskocsizás: | 12.000 Ft nettó / 25 fő | |
| Étkezések | ||
| Reggeli | 550 Ft | |
| Ebéd | 990 Ft | |
| Vacsora | 900 Ft | |
| Kenuk*** | szállással | szállás nélkül |
| másfél órás kenutúra vezetővel a vízi tanösvényen |
900 Ft | |
Kenu kölcsönzés 1 nap |
3.200 Ft |
8.000 Ft |
| 1 hét | 8.000 Ft | 20.000 Ft |
Seregélyesi Általános Iskola Alapítványa
8111 Seregélyes, Fő utca 201.
Adószám: 18486953-2-07
Bankszámlaszám: 57800071-10002498
8111 Seregélyes, Fő utca 201.
Adószám: 18486953-2-07
Bankszámlaszám: 57800071-10002498
*Az árak megváltoztatásának jogát fenntartjuk, de a változtatások nem módosítják a már megrendelt szolgáltatások árát.
***A kenuk egyelőre csak a szálláson lévő csoportok számára kölcsönözhető, a bérlés költségei a szállítás költségeit nem tartalmazzák.
***A kenuk egyelőre csak a szálláson lévő csoportok számára kölcsönözhető, a bérlés költségei a szállítás költségeit nem tartalmazzák.
A Seregélyesi Általános Iskola Alapítványának további adatai a www.nonprofit.hu weboldalon találhatóak.
A KÖRNYÉKRŐL:
Seregélyes természetföldrajzi helyzetét tekintve Közép-Mezőföldön található, tehát alföldi jellegű tájon. Felszínét a Paksig húzódó löszhát, a tektonikus eredetű Háromág-völgy és a Velencei-tó egykori nyúlványának területe teszi változatossá.
Ritka élőlények megfigyelésére nyújtanak lehetőséget pl. a löszpusztarétek, nedves rétek, lápok, stb. és a kastélypark is.
A Dinnyési Fertő régebben a Velencei-tóval egy vízfelületet alkotott, de a vasúti töltés megépítése különválasztotta a két területet. Jelenlegi állapotában ideális élőhelyet jelent a madaraknak. A Pelikán-ház Erdei Iskola a Dinnyési-fertő peremén helyezkedik el, s ezzel folyamatos madármegfigyelési lehetőséget biztosít az ott táborozók részére. Ezt, illetve a szakember segítségével végzett madárgyűrűzést eddig is sok csoport igényelte.
Elérhető közelségben (maximum 20-30 km) több védett terület is található, pl. a Velencei Madárrerezervátum, a Pákozdi Ingókövek, az arborétum, illetve a gyurgyalagtelep, a pázmándi kvarcitsziklák, a Sárréti-, Sárvízvölgyi K-Bakonyi-, Vértesi Tájvédelmi Körzet, stb.
Valamennyi védett területre -csak vezetővel- terepbejárást tudunk biztosítani.
Seregélyes nevét valószínűleg a gulya és a birkanyájak között falkában tartózkodó seregély madarakról nyerte: a seregély -es képzős származékából keletkezhetett. Lehet azonban, hogy a seregélyeket fogdosó madarászok emlékét őrzi.
Falunk jelenleg ismert története a rómaiakig nyúlik vissza. A falu déli határában nagyméretű villagazdaságot, illetve ettől nem messze kocsitemetkezés helyét tártak fel. Oklevélben először 1258-ban említik Seregélyest, amikor Szolgagyőri Eunordi grófok elődeit, nevezetesen Smaragd székesfehérvári Prépost, királyi kancellár; valamint öccsei, Vilmos és Egyed grófok a zsámbéki monostort alapították, s Vilmos többek között Ságh és Seregélyes nevű földek és legelők felével adományozta meg. 1345-től a XVII. század végéig a falunak több tulajdonosa volt. A török hódoltság korában Husszein Bin Abdullah timár javadalom birtokai közé tartozott. 1696-ban pedig már Zichy Pál birtokaként említik. A Zichy család 1821-ben építette a falu parkjában található klasszicista stílusjegyeket viselő kastélyt. Az épületet valószínűleg Pollack Mihály tervezte, a nagyterem freskóit pedig Pich Ferenc festette.
Az 1848-49-es szabadságharc idején Seregélyes felvonulási területként szolgált. (1848. IX. 29. Pákozdi csata.)
A második világháborúig a falu élte csendes mindennapjait, a háború gyötrelmeiből viszont bőségesen kivette a részét. 1944. december 8-tól március 23-ig volt hadszíntér, s hétszer "cserélt gazdát".
A háború és az újjáépítés után Seregélyes is fejlődésnek indult. Ez részben a mezőgazdasági termelés fejlődésével, részben Székesfehérvár iparosításával hozható kapcsolatba. Ez utóbbi jórészt jelenleg is leköti a falu munkaképes korosztályát. Emellett a faluban sokan foglalkoznak mezőgazdasággal visszaigényelt földjükön, vagy nagyobb gazdálkodó egységekben.
A faluban több élelmiszerbolt, vendéglő, fagyizó található. A falusi turizmus lehetőségei egyelőre még kihasználatlanok.
A falu védőszentje Szent Flórián.
A Dinnyési Fertő régebben a Velencei-tóval egy vízfelületet alkotott, de a vasúti töltés megépítése különválasztotta a két területet. Jelenlegi állapotában ideális élőhelyet jelent a madaraknak. A Pelikán-ház Erdei Iskola a Dinnyési-fertő peremén helyezkedik el, s ezzel folyamatos madármegfigyelési lehetőséget biztosít az ott táborozók részére. Ezt, illetve a szakember segítségével végzett madárgyűrűzést eddig is sok csoport igényelte.
Elérhető közelségben (maximum 20-30 km) több védett terület is található, pl. a Velencei Madárrerezervátum, a Pákozdi Ingókövek, az arborétum, illetve a gyurgyalagtelep, a pázmándi kvarcitsziklák, a Sárréti-, Sárvízvölgyi K-Bakonyi-, Vértesi Tájvédelmi Körzet, stb.
Valamennyi védett területre -csak vezetővel- terepbejárást tudunk biztosítani.
Seregélyes nevét valószínűleg a gulya és a birkanyájak között falkában tartózkodó seregély madarakról nyerte: a seregély -es képzős származékából keletkezhetett. Lehet azonban, hogy a seregélyeket fogdosó madarászok emlékét őrzi.
Falunk jelenleg ismert története a rómaiakig nyúlik vissza. A falu déli határában nagyméretű villagazdaságot, illetve ettől nem messze kocsitemetkezés helyét tártak fel. Oklevélben először 1258-ban említik Seregélyest, amikor Szolgagyőri Eunordi grófok elődeit, nevezetesen Smaragd székesfehérvári Prépost, királyi kancellár; valamint öccsei, Vilmos és Egyed grófok a zsámbéki monostort alapították, s Vilmos többek között Ságh és Seregélyes nevű földek és legelők felével adományozta meg. 1345-től a XVII. század végéig a falunak több tulajdonosa volt. A török hódoltság korában Husszein Bin Abdullah timár javadalom birtokai közé tartozott. 1696-ban pedig már Zichy Pál birtokaként említik. A Zichy család 1821-ben építette a falu parkjában található klasszicista stílusjegyeket viselő kastélyt. Az épületet valószínűleg Pollack Mihály tervezte, a nagyterem freskóit pedig Pich Ferenc festette.
Az 1848-49-es szabadságharc idején Seregélyes felvonulási területként szolgált. (1848. IX. 29. Pákozdi csata.)
A második világháborúig a falu élte csendes mindennapjait, a háború gyötrelmeiből viszont bőségesen kivette a részét. 1944. december 8-tól március 23-ig volt hadszíntér, s hétszer "cserélt gazdát".
A háború és az újjáépítés után Seregélyes is fejlődésnek indult. Ez részben a mezőgazdasági termelés fejlődésével, részben Székesfehérvár iparosításával hozható kapcsolatba. Ez utóbbi jórészt jelenleg is leköti a falu munkaképes korosztályát. Emellett a faluban sokan foglalkoznak mezőgazdasággal visszaigényelt földjükön, vagy nagyobb gazdálkodó egységekben.
A faluban több élelmiszerbolt, vendéglő, fagyizó található. A falusi turizmus lehetőségei egyelőre még kihasználatlanok.
A falu védőszentje Szent Flórián.